C'est la vie

Pénteken értem haza Olaszországból. Igen, Olaszországból. Mint az a szálloda előtt 200 méterrel, az Italia táblánál kiderült, valóban a határon voltunk, csakhogy annak az olasz felén, nem az osztrákon.

Szóval szépen, nyugodtan (?) és cseppet sem rosszul érezve magunkat (?) 50 km/h-s sebességgel "felszáguldottunk" a szerpentinen. (Tudjátok, azon a hosszú, kanyargós úton, ami a hegyek tetejére vezet.)

Hétfőn mentünk, és - mint azt már említettem - pénteken jöttünk.

Addig is jó sokat túráztunk, amire szükség is volt a 4 fogásos vacsorák miatt.

• Előétel: saláta vagy grillezett zöldség
• 1. főétel: tészta paradicsomos vagy valamilyen más szósszal
• 2. főétel: hal vagy hús
• Desszert

Hát, mit ne mondjak, egy idő után kissé már kezdten unni a tésztát (még én is, a család legnagyobb tésztafalója!) . Szerencsére hal helyett lehetett választani húst is. A desszert... hm... nem akarom, hogy a klaviatúrára csöpögjön a nyálatok, de egyszerűen nagyon finom volt! Bár az is igaz, hogy az első nap feltálalt almásrétesbe mazsolát is tettek, amit én utálok. Ez alkalommal azonban - ha nagy nehezen is, de - megettem. Ezután volt még "Kirsche" is, ami - kétéves némattanulásom emlékei szerint - a cseresznyét jelenti.

Másnap valami puding-szerű valami volt karamellával - vagy valami olyasmival - leöntve.

Harmad- és negyednap büféasztalról lehetett kedvünk szerint válogatni olyanok közül, mint például gyümölcssaláta, pudinggal töltött süti, vagy éppen valamilyen szósszal leöntött vaníliapuding.

Na jó, kegyelmezek, nem csorgatom tovább a nyálatokat...

Szóval túrázgattunk, fel- meg lementünk kocsival a szerpentinen, hogy aztán elmenjünk különböző tavakhoz (pl. Weißen-see) vagy városokhoz (pl. Graz = Grác).

Szóval fürödtem, ettem, ittam, barnultam, meg aludtam, már amennyire lehetett a tehenek kolompolásától meg a lovak nyerítésétől...

Majd teszek fel pár képet, ha tudok.

Mindenkinek ilyen kellemes nyaralást kívánok!

Megint ritkán írok, mivel ide-oda száguldozom a világban, tegnap például Komáromba mentünk egy hajókirándulásra. Ezután valamikor még Ausztriába is megyünk, majd meglátjuk mi lesz.

Az internet meg kissé lelassult, nem tudom miért, szóval a linkeket nem tudom leszedni, meg megváltoztani sem. Itt közlöm tehát, hogy ami az én oldalamként van feltűntetve, az valójában már nem az enyém, hanem Elieen Prince nevű barátnőmé. (De szerintem nagyon jó oldal, sokkal jobb, mint az én időmben volt, de továbbra is Harry Potteres, szóval javasolnám, hogy inkább csak azok látogassák, akik szeretik, ne pedig olyanok, akik nem.)

Na, legyetek jók, és készüljetek JK Rowling lincselésére!

Heh, na jó, csak vicc volt! Szerintem JK - avagy Voldy - nem fogja megölni Harry-t, mert akkor már rögtön az elsőben, vagy a másodikban megtette volna. De így, hogy hét könyvön keresztül húzza-vonja, csűri-csavarja, így már nem tűnik valószínűnek, hogy megölné. Hiszen az egész arról szól, hogy Harry erre meg arra jön rá, így meg úgy meghiúsítja Voldy terveit... és mindig túléli! Merthogy az egész arra megy ki, hogy Harry legyőzi Voldyt, mivel mostmár mindenkit megölt, aki segítette, vagy aki fontos volt neki, Harrynek, szóval most már teljesen felbőszült. Meg már a horcruxokról is tud, szóval ha JK ennyi bonyolult dolgot kitalál...

(Coni/Joni: Nem kérnék kommentárt ehhez a meghal-e vagy sem dologhoz!)

Harry az én véleményem szerint túléli, és mivel "nem élhet az egyik, míg él a másik", így Voldy... sajnos meg fog halni. Azt hallottam, hogy egy fontosabb szereplő még meghalt volna rajta kívül, de őt végül megmentette, így helyette két másik fog meghalni... hm... vajon kik lesznek azok? Megtudhatják... 1 (?) év múlva!!!

Ja, meg a film... na, arra is kíváncsi leszek! Főleg a Piton legrosszabb emléke részre... Alan Rickman nagyon jó színész, és most megint nagggggyon dühös szerepet kell majd játszania... kíváncsian várom... :)

Na, tényleg legyetek jók!!!

Huhhh...

Ott hagytam abba, hogy végre vakáció lett. Azóta volt már egy évzáró, amelyen megtörtént a biziosztás.

Nem akarok dicsekedni, és nincs is miért, mert nem lettem tiszta kitűnő. Bár apukám szerint az, hogy kézművességből nem kaptam meg a kegyelem-ötöst, csak jó. Az okfejtés pedig a következő: a nővérem évfolyamelső lett a 10. évfolyamban, tiszta kitűnővel. De! Tesiből végül is inkább kegyelemből kapta meg, az enyémben pedig egy négyes van kézműből, ami többet ér annál, mintha kegyelemből megadják az ötöst. Hú, ez így nagyon bonyolult, de a lényeg, hogy ez egy megérdemelt négyes, nem pedig egy meg nem érdemelt ötös.

Azóta voltam már egy hétig a nagynénéméknél, szombat este értem haza, aztán hétfőn már indultam is az osztálytáborba.

Hétfő

4.00 Felkelek

4.00-4.45 Készülődés

4.45 Indulás

5.20 Megérkezés a Déli pályaudvarra, a Szombathely-Zalaegerszeg vonat végéhez.

6.00 A vonat elindul

Kb. 11.10 Megérkezés Szentgyörgyvölgybe, a Gó-Na Szabadidőközpontba.

Beköltöztünk, körülnéztünk, majd ebédeltünk. A kaja egész jó volt, nem a szokásos tábori koszt minőségű.

Volt tenisz-, röplabda-, foci-, és kosárpálya, meg egy medence, aminek a vize kb. 20 fokos lehetett.

Első nap baromi meleg volt.

Vacsorára mindenkinek sütöttek egy olyan pizzát, amit ő állíthatott össze a meglevő alapanyagokból.

Kedd

8.00 Ébresztő

8.30 Reggeli

Ezután egy csomó szabadfoglalkozás, csapat feladatok kiosztása, az idő továbbra is Hawaii -t idézi.

Szerda

A program ugyanaz, de utána volt foci-, kosár-, és röpimeccs.

Este aztán megjött az enyhülés, és óriási vihar lett, így az esti métaütő-keresést fel kellett függeszteni.

Csütörtök

5.30 Ébredés, hogy megkeressük a métaütőt

5.55 Mikor végre sikerült kivánszorognom az ágyból, és épp a szemüvegemet kerestem, berontott a szobába a barátnőm, és közölte, hogy a másik csapat már felkelt, és meg is találták az ütőt... ezután persze, hogy nyűgösen, és álmosan vánszorogtam le a kisházba, hogy segítsek a csapatomnak űrbázist készíteni, és balladát írni egy nyúlról. Közben elkészült a színdarabunk forgatókünyve is.

Du.: Métameccs, vetélkedő

Este: Előadjuk a balladát (majd leírom, mivel én költöttem, így a szerzői jog is engem illet... :)) + az elmúlt 2 év kötelező olvasmányai közül az egyikből, az Alice Csodaországbanból készült színdarabunkat, amiben én voltam Alice. (Azóta hordom két copfba fonva a hajamat, ami nem egy ember szerint kifejezetten előnyös... :))

Péntek

8.15 Kissé késve felébredtem

Reggeliztünk, majd egy csomó szabadfoglalkozás, aztán eredményhirdetés (3.-ok lettünk - a 4-ből...), pakolás, ebéd, indulás.

A vonatunk persze késett fél órát, így a pontosan kiszámolt 18.58 helyett 19.24-re értünk a Déli pályaudvarra.

De az utazás nem volt rossz. 8-an voltunk egy kabinban, közvéleménykutatást végeztünk, két lányról kiderült, hogy tök jófejek, és rájöttem, hogy tulajdonképpen eddig nem is nagyon ismertem őket. A Love actually -ról (Igazából szerelem) beszélgettünk, ami nem hiába érdemelte ki a legromantikusabb vígjáték címet. Ezzel egyetemben pedig az sem vitás, vajon miért a kedvenc filmem. Romantikus, de nem nyálas, mivel közben vicces is, és ráadásul a legjobb színészek játszanak benne, mint pl. Alan Rickman, Colin Firth (a két abszolút kedvencem), Hugh Grant, Keira Knightley, Liam Neeson, Emma Thompson, valamint Rowan Atkinson.

Mikor pedig végre megérkeztünk a pályaudvarra, már igen fáradtak voltunk, elköszöntünk egymástól, és elindultunk haza.

Ugyan a tanításnak már régen vége volt, de mi a vizsgák miatt mégsem igazán éreztük így...

De most... VÉGRE TÚL VAGYUNK A VIZSGÁKON!!!!!

Bár az is igaz, hogy a biosz- kémia nem sikerült a legjobban, de kit érdekel??? Azért csak átmegyek valahogy!!!

Annyira jó, most végre egy csomó ideig nem kell tanulnom, ennek örömére megint egy csomót gépezek meg olvasok...

És az is nagyon jó, hogy jövőre nem lesznek vizsgák!!! (Legalábbis nekünk tuti nem!)

Most épp nem aggódom a távolinak tűnő szeptemberen, attól függetlenül, hogy az egyik legjobb tanárunk lead minket... valahogy csak lesz...

Akárhogy is, megmondtam: ha túléljük a vizsgákat, már mindent túlélünk!!!

Tehát élvezem a nyarat, ameddig lehet, és reménykedek benne, hogy ezek után a keserves hetek után, amiket a vizsgák miatt végig kellett tanulnunk, már nem jöhet rosszabb...

Aztán lesz ami lesz...

Húha... túléltem a társi vizsgát!!! És nem is volt olyan nehéz!!!

3 téma közül lehetett választani: arabok, kínaiak, amerikaiak.

Én Kínát tanultam meg a legjobban, és mivel sejtettem, hogy Marco Polo utazása lesz a háttér, ezért abból írtam itthon egy rögtönzött teszt-fogalmazást, hogy vajon menni fog-e a vizsgán...

Szerencsére ment... :)

A téma meghatározása: ,,Marco Polo útitársa vagy. Írj levelet Kínából a Velencében maradt mennyasszonyodnak vagy vőlegényednek a mai napodról! Igyekezd minél jobban lenyűgözni őt az európaiak számára ismeretlen érdekességekkel!"

Tökre megörültem, mondom tök jó téma, felírom a lepecsételt lap tetejére, hogy ,,Drága Szerelmem!", aztán mereven bámultam...

Na, itt jutott eszembe, hogy voltaképpen ki is az én ,,szerelmem", azaz az a két ember, aki le fogja osztályozni... az én két, talán legfiatalabb férfi tanárom, akik mellesleg pont a kedvenceim között vannak... erre a gondolatra elmosolyodtam... szerelmes levelet írok a két kedvenc tanáromnak... :D

Elég mókás volt, ahogy ott ültem a papírom fölött, mosolyogtam, és egy szó sem jutott eszembe...

Aztán elkezdtem végre írni, és a végére úgy belelendültem (mind Kína dicsérgetésébe, mind a témába), hogy a kötelező két oldal helyett kettő és felet írtam, méghozzá úgy, hogy észre sem vettem, hogy már ennyire elől vagyok...

Ja, és mellesleg Fábián M. volt a felügyelő tanár, akinek mindenfélével sikerült megnevettetnie a csoportot...

Mégis csak ,,fél túlélő" vagyok, hiszen hátravan még a holnapi biosz- kémia vizsga...